Kosár
A kosár üres
'Eredetileg az Only Natural-ban jelent meg'
Írta: Jo Sharp. Táplálkozási Szakértő. Regisztrált táplálkozási szakértő, BANT, CNHC
Az agyat már sok éve kutatják, de csak az elmúlt évtizedekben derült ki, hogy folyamatosan változik és fejlődik. Környezetünk és életmódbeli döntéseink alakítják agyunk egészségét, és ebben a trauma, valamint a táplálkozás is rendkívül fontos szerepet játszik. Az agy rendkívül összetett szerv, több mint 80 milliárd neuronnal, amelyek mindegyike ezernyi szinaptikus kapcsolattal rendelkezik. Ezek a kapcsolatok dinamikusak és folyamatosan változnak, ezért biztosítanunk kell, hogy az agy már a fogantatás pillanatától kezdve megkapja mindazt, amire a fejlődéséhez szüksége van. A szülők, gondozók és pedagógusok kulcsszerepet játszhatnak az optimális agyfejlődés támogatásában.
Az agy szerkezete
Az emberi agy fejlődése nem sokkal a fogantatás után, a harmadik gesztációs héten kezdődik. Már a korai időszakban is fontos gondoskodni agyunkról, mert a megfelelő fejlődés élethosszig tartó előnyökkel járhat. A kilencedik hétre az agy felszíne még sima, de a terhesség során fokozatosan kialakul a jellegzetes barázdált és tekervényes mintázat (gyrák és sulcusok). Ezek a sejtszintű változások az agy különböző régióinak igényeit tükrözik, kezdve a neokortexszel, amely a tudatos gondolkodásért, nyelvért, térbeli tájékozódásért és látásért felelős.
Ebben a fejlődési szakaszban kezdjük megkülönböztetni a szürke- és fehérállományt. Az agytörzs, a gerincvelő, a kisagy, a középagyi struktúrák, a mély agyi magok és a neokortex olyan régiók, ahol az idegsejtek sejttestei szürke megjelenésűek, ezért nevezik ezt a részt szürkeállománynak. Ezzel szemben az axonok és dendritek rostos hálózatai, amelyek az idegi hálózatokat alkotják, fehér színűek, ezért ez a fehérállomány. Érdemes megjegyezni, hogy a szürke- és fehérállomány elnevezés csak akkor válik nyilvánvalóvá, amikor a szövetet eltávolítják és laboratóriumi módon előkészítik. Az axonok mielinizációja meghatározó szerepet játszik az idegsejtek közötti jelek gyors és hatékony továbbításában. Az éretlen fehérállomány szerkezete tanulási nehézségekhez vezethet. Gyermekkorban az agy szerkezete folyamatosan változik; a fehérállomány mennyisége késő gyermekkorban és serdülőkorban nő, míg a szürkeállományé csökken.
Az agy fejlődési szakaszai
Az első 1 000 nap kritikus a fizikai, kognitív, szociális, érzelmi és viselkedési fejlődés szempontjából. A toxinoknak, stressznek vagy rossz táplálkozásnak való kitettség negatívan befolyásolhatja az agy alapjainak kialakulását.
Magzati fejlődés: Az idegrendszer alapjai a terhesség első heteiben alakulnak ki. Az idegsejtek és kapcsolataik növekedni kezdenek, a sejtek idegsejtekké és gliasejtekké differenciálódnak; ezek alkotják az idegrendszer alapját. A megfelelő tápanyagellátás, mint a folsav, vas, omega-3 zsírsavak és kolin, kiemelten fontos ebben az időszakban.
Születéstől 6 éves korig: Ebben az időszakban az agy rendkívül gyorsan növekszik és fejlődik. Az érzelmi kötődések, szociális készségek, mozgásfejlődés, valamint a beszéd és kognitív képességek alakulnak ki. Megfigyelhető az önkéntes mozgás, az érvelés, kötődés, tervezés, munkamemória és érzékelés kialakulása – ezt sokan "én-tudatként" emlegetik.
7-től 22 éves korig: A szürkeállomány idegi kapcsolatai tovább fejlődnek, míg a fehérállomány növekszik, hogy gyorsabb és hatékonyabb idegi kommunikációt biztosítson. A prefrontális kéreg fejlődik utoljára, amely az önkontrollért, tervezésért és döntéshozatalért felelős.
Kulcsfontosságú agyi tápanyagok
A megfelelő táplálkozás alapvető szerepet játszik az agy fejlődésében. Ideális esetben a fogamzóképes korú nőknél ellenőrizni kellene a tápanyaghiányokat, hogy a gyerekek a lehető legjobb indulást kapják az életben. Az agy a táplálkozási változatosságot igényli, és számos különböző tápanyagra van szüksége. Kiemelten fontos néhány olyan tápanyag, amelyek kulcsszerepet játszanak az agy fejlődésében a magzati kortól a serdülőkorig.
Fehérje
Az agy növekedéséhez és a sejtek regenerációjához szükséges. A fehérjehiány kisebb agyat, kevesebb RNS-t és DNS-t, csökkent számú neuront, éretlen dendritikus és szinaptikus kapcsolatokat, valamint kevesebb neurotranszmittert és növekedési faktort eredményezhet.
Omega-3 zsírsavak
Egy 2016-os globális felmérés szerint az EPA és DHA szintje a legtöbb országban alacsonytól nagyon alacsonyig terjed. Az agy több mint 60%-a zsírból áll, míg a DHA az agyban található n-3 többszörösen telítetlen zsírsavak (PUFA) több mint 90%-át, illetve a teljes lipidállomány 10–20%-át teszi ki. A DHA felhalmozódása a magzati agyban különösen a terhesség utolsó trimeszterében nő meg, és a korai években éri el csúcspontját.
A terhesség alatti és a gyermekkor során történő kiegészítés hatásai között szerepel a kognitív funkciók és a koncentrált figyelem javulása, valamint jelentős pozitív hatás a neurotranszmitterekre és a mentális egészségre. Az omega-3 zsírsavak emellett csökkenthetik a neurofejlődési rendellenességek előfordulását, mérsékelhetik az allergiák és más atópiás állapotok gyakoriságát, valamint javíthatják a légzőszervi egészséget. Egyes kutatások szerint az omega-3 étrend-kiegészítők javíthatják az alvás minőségét és időtartamát is.
Ezek figyelembevételével elképzelhető, hogy gyermekkorban szükség van magas minőségű omega-3 étrend-kiegészítőkre. Fontos megjegyezni, hogy a DHA különösen nagy koncentrációban található meg a szürkeállományban, míg a fehérállományban az EPA dominál. Ezért a megfelelő arány biztosítása elengedhetetlen a kiegészítők használatakor, hogy az agy fejlődését optimálisan támogassuk.
Kolin
Kritikus szerepet játszik számos biokémiai folyamatban, például a sejtek jelátvitelében és a membránok egészségének fenntartásában. Az acetilkolin képződéséhez szükséges, amely javítja a memóriát és az idegsejtek közötti kommunikációt.
Vas
Elengedhetetlen az agy anatómiai fejlődéséhez, neurotranszmitterekhez és mielinizációhoz. Az anyai vaspótlás jobb kognitív és motoros képességeket eredményezett egy nepáli gyermekcsoportnál.
Cink
Segítenek az idegsejtek és szinapszisok optimális működésében. A cinkhiány tanulási nehézségekhez, hangulati zavarokhoz és gyenge figyelemhez vezethet. A cink az optimális neurogenezishez, mielinizációhoz és szinaptogenezishez szükséges.
Jód
Létfontosságú a pajzsmirigyhormonok termeléséhez és az agy neurogeneziséhez. Hiánya alacsony agytömeget, gyenge glutamáterg jelátvitelt és tanulási nehézségeket okozhat.
Több mint 45 tápanyag játszik kulcsszerepet az agy egészségében és fejlődésében, beleértve az A-, D-, B6-, B12-vitamint és a folsavat, amelyek fontosak a sejtek egészsége és az agy anyagcseréje szempontjából. Az agy elképesztő sebességgel növekszik a gyermekkor során, és a táplálkozás élethosszig tartó hatással lehet rá.
Az agyfejlődés támogatása
Kognitív stimuláció
Az olvasás, játék, éneklés, beszélgetés és a problémamegoldó tevékenységek segítik az agyi kapcsolatok fejlődését.
A kreatív tevékenységek, például a rajzolás vagy zenélés, erősítik az agy különböző területei közötti kapcsolatokat.
Érzelmi támogatás
Az érzelmi biztonság és a pozitív kötődés segítik az agy érzelmi szabályozásért felelős területeinek fejlődését.
Az empatikus kommunikáció és a stressz megfelelő kezelése fontos az érzelmi jólét és az agy egészsége szempontjából.
Rendszeres mozgás
A fizikai aktivitás serkenti az agy vérellátását, elősegíti a neuronok növekedését és javítja a hangulatot.
Pihenés és alvás
Az elegendő alvás kulcsfontosságú az emlékezet és a tanulás szempontjából. Az alvás során az agy feldolgozza a napközben tanultakat és erősíti az idegi kapcsolatokat.
Összegzés
A gyermekek agyának fejlődése életre szóló alapokat biztosít. A megfelelő táplálkozás, érzelmi támogatás, kognitív stimuláció, mozgás és pihenés együttesen segítheti az optimális agyfejlődést. A szülők és gondozók szerepe ebben kulcsfontosságú, hiszen ők teremtik meg a környezetet, amelyben a gyermekek agya megfelelően fejlődhet.
Források
- Stiles, J. and Jernigan, T.L. (2010). The Basics of Brain Development. Neuropsychology Review, [online] 20(4), pp.327–348.
- O’Muircheartaigh, J., Dean, D.C., Ginestet, C.E., Walker, L., Waskiewicz, N., Lehman, K., Dirks, H., Piryatinsky, I. and Deoni, S.C.L. (2014). White matter development and early cognition in babies and toddlers. Human Brain Mapping, 35(9), pp.4475–4487.
- Bray, S., Krongold, M., Cooper, C. and Lebel, C. (2015). Synergistic Effects of Age on Patterns of White and Gray Matter Volume across Childhood and Adolescence. eneuro, 2(4), p.ENEURO.0003-15.2015.
- Konkel, L. (2018). The Brain before Birth: Using fMRI to Explore the Secrets of Fetal Neurodevelopment. Environmental Health Perspectives, 126(11), p.112001.
- Cusick, S.E. and Georgieff, M.K. (2016). The Role of Nutrition in Brain Development: The Golden Opportunity of the “First 1000 Days.” The Journal of Pediatrics, [online] 175, pp.16–21.
- González, F.E. and Báez, R.V. (2017). IN TIME: IMPORTANCE OF OMEGA 3 IN CHILDREN’S NUTRITION. Revista Paulista de Pediatria, [online] 35(1), pp.3–4.
- Grootendorst-van Mil, N.H., Tiemeier, H., Steenweg-de Graaff, J., Koletzko, B., Demmelmair, H., Jaddoe, V.W.V., Steegers, E.A.P. and Steegers-Theunissen, R.P.M. (2018). Maternal plasma n-3 and n-6 polyunsaturated fatty acids during pregnancy and features of fetal health: Fetal growth velocity, birth weight and duration of pregnancy. Clinical Nutrition (Edinburgh, Scotland), [online] 37(4), pp.1367–1374.
- Stark, K.D., Van Elswyk, M.E., Higgins, M.R., Weatherford, C.A. and Salem, N. (2016). Global survey of the omega-3 fatty acids, docosahexaenoic acid and eicosapentaenoic acid in the blood stream of healthy adults. Progress in Lipid Research, [online] 63, pp.132–152.
- Kuratko CN. Et al. The relationship of docosahexaenoic acid (DHA) with learning and behaviour in healthy children: a review. Nutrients. 2013; 5: 2777-2810.
- Lauritzen, L., Brambilla, P., Mazzocchi, A., Harsløf, L., Ciappolino, V. and Agostoni, C. (2016). DHA Effects in Brain Development and Function. Nutrients, 8(1), p.6.
- Healy-Stoffel, M. and Levant, B. (2018). N-3 (Omega-3) Fatty Acids: Effects on Brain Dopamine Systems and Potential Role in the Etiology and Treatment of Neuropsychiatric Disorders. CNS & Neurological Disorders - Drug Targets, 17(3), pp.216–232.
- Strain, J.J., McSorley, E.M., van Wijngaarden, E., Kobrosly, R.W., Bonham, M.P., Mulhern, M.S., McAfee, A.J., Davidson, P.W., Shamlaye, C.F., Henderson, J., Watson, G.E., Thurston, S.W., Wallace, J.M.W., Ueland, P.M. and Myers, G.J. (2013). Choline status and neurodevelopmental outcomes at 5 years of age in the Seychelles Child Development Nutrition Study. The British journal of nutrition, [online] 110(2), pp.330–336.
- Lozoff, B., Beard, J., Connor, J., Felt, B., Georgieff, M. and Schallert, T. (2006). Long-Lasting Neural and Behavioral Effects of Iron Deficiency in Infancy. Nutrition reviews, [online] 64(5 Pt 2), pp.S34–S91.
- Sandstead, H.H. (1985). W.O. Atwater memorial lecture. Zinc: essentiality for brain development and function. Nutrition Reviews, [online] 43(5), pp.129–137.
- Golub, M.S., Keen, C.L., Gershwin, M.E. and Hendrickx, A.G. (1995). Developmental Zinc Deficiency and Behavior. The Journal of Nutrition, 125(suppl_8), pp.2263S-2271S.
- Skeaff, S. (2011). Iodine Deficiency in Pregnancy: The Effect on Neurodevelopment in the Child. Nutrients, 3(2), pp.265–273.
- Navarro, D., Alvarado, M., Navarrete, F., Giner, M., Obregon, M.J., Manzanares, J. and Berbel, P. (2015). Gestational and early postnatal hypothyroidism alters VGluT1 and VGAT bouton distribution in the neocortex and hippocampus, and behavior in rats. Frontiers in Neuroanatomy, [online] 9, p.9.
- PDQ Pediatric Treatment Editorial Board (2002). Childhood Craniopharyngioma Treatment (PDQ®): Health Professional Version. [online] PubMed.
- Weiser, M., Butt, C. and Mohajeri, M. (2016). Docosahexaenoic Acid and Cognition throughout the Lifespan. Nutrients, 8(2), p.99.
